Van egy furcsa, csendes elvárás sok családban.Nem mondják ki hangosan, mégis mindenki érzi.
Vannak napok, amikor az ember csak a saját súlyát érzi. A munkát. A fejben pörgő listákat. A fáradtságot, ami estére nem halkul, csak csendesebbé válik.
Majd ha lesz időm.Majd ha jobban érzem magam.Majd ha minden összeáll.Ismerős? Persze hogy az. Én is ezt mondtam. Sokáig. Túl sokáig.
Rengeteg ember száját hagyta már el, hogy: “ez a mai generáció, a mai fiatalság.” Biztos vagyok benne, hogy valamikor már te is hallottad.
Nézz körbe a metrón, egy étteremben, vagy csak az utcán… azt látod, hogy mindenki a telefonjába van merülve. Persze vannak olyanok, akik a munkájukból kifolyólag, de jóval több az, aki csak menekül, vagy épp „kikapcsolódik”…
Van egy kényelmes hazugság, amit egyre többen ismételgetnek: “Hát ma már minden nehezebb…”
A panaszkodás nem feszültség,hanem menekülés. Mert amíg beszélsz róla,nem kell csinálnod semmit. És ezt pontosan tudod…
© 2026 Itt Belül — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
