Nézz körbe a metrón, egy étteremben, vagy csak az utcán… azt látod, hogy mindenki a telefonjába van merülve. Persze vannak olyanok, akik a munkájukból kifolyólag, de jóval több az, aki csak menekül, vagy épp „kikapcsolódik”…

Céltalanul nálam is előfordul, hogy görgetem a feed-et 1-2 közösségi platformon. Mostanában már igaz, nagyon kevés az ilyen céltalan „barangolás”, de volt jó néhány év…

Jó néhány év, ami azzal ment el, hogy csak néztem ki a fejemből. Villogtak a képek, a videók. Pörögtek a bejegyzések, az arcok, a nevek és közben szinte fel sem fogtam, mi is történik körülöttem. Akkor eszméletem fel, mikor már éhes, vagy szomjas lettem, hogy le kéne tenni… Aztán kis idő múlva ismét elő került a telefon, folytatódott a pörgetés, kitudja meddig.

Volt egy pont, méghozzá az, amikor a facebook-on egyre több lett a hirdetés. Politikai, céges hirdetések és reklámok. Na akkor mondtam azt, hogy nekem ebből a tele szemetelt szar platformból nem kell több. Ugyan ezt éreztem a TikTokkal kapcsolatban is. Azon a platformon is elég sokáig aktív voltam. Aztán betört ez a fene nagy párbajozós mizéria, egyre több agyhalott és alul iskolázott embert éltettek és dobáltak nekik súlyos összegeket… és természetesen irtó sok kiskorú nézte, hogy ezek az elmebeteg senkik milyen gyomorforgató dolgokat megtesznek a pénzért…

Az instagram… na hát a másik nagy kedvenc a facebook mellett. Mindenki mosolyog a képeken, mindenki életvidám és boldog az összes fotón… lófaszt! 😀 Van, vagyis volt néhány ismerősöm, akiket személyesen is ismertem és csak pislogtam, amikor (ismerve az életminőségét…) feltett olyan fotókat… na addig tartott a személyes és a social ismerettség is.

Azt gondolom, nagyon fertőző a mai social média tartalom. Leginkább azért, mert a fő fogyasztói közönség fiatalkorú és az a kép állt össze a fejükben, hogy amiket ezeken a platformokon látnak, ez a normális és ez a társadalmi elvárás. A másik oldala már az idősebb korosztályt illeti. Itt már érezhető az irigység, a féltékenység és nem utolsó sorban a képmutatás.

Ahogy már írtam is, mindenki mutatja a szépet és a jót, aztán ha valaki ismeri a dolgok mélyebb részét, pontosan tudja, hogy egy hatalmas kamu az egész… és persze emellett teljesen bele feledkezik az ember a valóságba, amiből egy kicsit kiszakad, vagy elmenekül, kinek melyik kellemesebb.

Én töredelmesen belátom, annó a TikTok menekülés volt. Menekülés a magány elől a covid pandémia alatt. Rengeteg új embert ismertem meg akkoriban, irtó sokat ökörködtünk és beszélgettünk, mivel nem nagyon tudtunk meló után mást csinálni… Aztán itt is kibukott sok arc, a sok faszagyerek kimutatta a foga fehérjét.

Szóval véleményem szerint… képes az online világ és a social média egy olyasfajta kiszakításra, ami egy idő után átfordul kikapcsolódásból meneküléssé. Mert azért nézik azokat a rövid videókat, hogy nevessenek, vagy mások nyaralós fotóit, hogy egy kicsit ők is… érdekes, és az is megesik, hogy mindeközben az ember elfelejt teljes mértékben élni…