• Lemaradtál magadról.

    Lemaradtál magadról.

    Rohanó világot élünk. Vagy legalábbis ezt mantrázzuk magunknak, mintha ez felmentene minden alól. Rohansz reggeltől estig, pipálod a teendőket, válaszolsz az üzenetekre, görgeted a kibaszott képernyőt, mosolyogsz, amikor kell, és közben szépen, csendben lemaradsz saját magadról. A tested még itt van. A lelked meg valahol kilométerekkel mögötted liheg. És amikor végre egyedül maradsz, az első…

    Tovább olvasom ➝: Lemaradtál magadról.
  • Ne várd mindig a következő szintet

    Ne várd mindig a következő szintet

    Férfiként hajlamosak vagyunk mindig a következő szintet várni. Majd ha könnyebb lesz. Majd ha önállóbb lesz. Majd ha kevesebb figyelmet igényel. Mindig van valami, amire várunk. És közben észre sem vesszük, hogy korszakok érnek véget. Nem búcsúznak el. Nem figyelmeztetnek. Egyszer csak elmúlnak. Azt hiszed, lesz még idő.Lesz még száz ugyanolyan nap. Aztán egyszer csak…

    Tovább olvasom ➝: Ne várd mindig a következő szintet
  • Nem a pénzért csinálom…

    Nem a pénzért csinálom…

    Sokáig azt hittem, hogy az ember majd egyszer csak megérkezik. Hogy lesz egy pont, amikor minden összeáll, minden a helyére kerül, és végre biztosan tudni fogom, hogy jó vagyok abban, amit csinálok. Hogy értékes vagyok. Hogy van helyem ebben az egészben. De az igazság az, hogy rengeteget kerestem magam. Folyamatosan ott volt bennem a kérdés:…

    Tovább olvasom ➝: Nem a pénzért csinálom…
  • A test nem hazudik

    A test nem hazudik

    Vicces, hogy az ember mennyire könnyen elhiteti magával, hogy “még bírja”. Még egy túlóra. Még egy plusz meló. Még egy éjszaka 4-5 óra alvással. Még egy hét úgy, hogy közben apaként, férjként, emberként is helyt kellene állni. Aztán egyszer csak azon kapod magad, hogy már nem élsz… csak teljesítesz. Reggel felkelsz fáradtan. Napközben darálod a…

    Tovább olvasom ➝: A test nem hazudik